Blog - Kinevezték a munkácsi Rákóczi-középiskola új igazgatóját – A magyar érdekvédelmi szervezet tiltakozik
Magyar kötődés nélküli igazgató került a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola élére – tudatták az intézmény közösségi oldalán. iskola igazgatóját, Schink Istvánt január 17-én menesztették. Miután bíróság mondta ki, hogy jogtalan volt a menesztése, visszahelyezték posztjára, majd május 8-án, ismét érdemi indoklás nélkül, elbocsátották. Az ügyben jelenleg is tart a bírósági eljárás. Az iskola élére augusztus 15-én kinevezett Marija Pauk korábban az egyik munkácsi óvoda igazgatója volt. A KMKSZ tiltakozik az eljárás ellen, nyilatkozatukban azt írták: a kinevezés módja "megkérdőjelezi a városvezetés szándékait a középiskola magyar tannyelvű oktatásának megőrzésével kapcsolatban”.
Munkács - A festői város
Anonymus, III. Béla király jegyzője a Gesta Hungarorumban megemlíti, hogy a hét vezér és csapataik, átkelve a Vereckei-hágón és az alatta fekvő hegyvidéken, nagyon elfáradtak és elhatározták, hogy megpihennek ezen a helyen. Mivel a vidéket nagy nehézségek (sok munka) árán érték el, a települést Munkácsnak nevezték el. 1138-ban Muncas néven említik a források. Szent László király itt verte el a kunokat, majd a tatárjárást követően IV. Béla hospeseket, Nagy Lajos pedig románokat telepít ide. 1378-ban kiváltságokat és városi rangot, 1427-ben vásártartási jogot kap. 1445-ben Hunyadi János birtokába kerül, amikor szabad várossá lesz. Kiváltságait a Dózsa György-féle paransztháborúban való részvételéért elveszti. A Rákócziak uralma alatt lesz naggyá a neve. A munkácsi vár hősies védelme egész Európát csodába ejtette, Mehmed IV. török szultán oklevéllel tüntette ki Zrínyi Ilonát. A város fontos szerepet játszott II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában is. Innen irányította azt II. Rákóczi Ferenc, valamint számos külföldi küldöttséget fogadott nagy pompával. Az 1848-49-es szabdságharc során győztes csata színhely lett a Munkács határában fekvő Podhering(Őrhegyalja), melyre egy 1901-ben felállított obeliszk emlékeztet. A trianoni békeszerződésig, majd 1938 novemberétől 1944-ig ismét Bereg vármegye munkácsi járásának székehyle volt. Ma Kárpátalja második legnagyobb és egyik legimpozánsabb városa, mely történelmi látványosságaival rengeteg turistát vonz.
Megújult a várpalotai Zichy-kastély és a falai között működő Trianon Múzeum
Az újjászületett, műemléki védettségű Zichy-kastély és a benne működő Trianon Múzeum – a magyar nemzet számára sorsdöntő éveket bemutató –, megújult kiállításaival a Kárpát-medencében egyedülálló „zarándokhelyként” várja ősztől a látogatókat.
Munkácsi ukránok
Ukrán-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.
Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban
A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.
Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében
Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.
Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa
A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.
A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene
Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.
A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára
A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.