Kinevezték a munkácsi Rákóczi-középiskola új igazgatóját – A magyar érdekvédelmi szervezet tiltakozik

Magyar kötődés nélküli igazgató került a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola élére – tudatták az intézmény közösségi oldalán. 

Az iskola augusztus 15-én tett közzé egy bejegyzést, miszerint „durva támadás érte az iskolát a városvezetés részéről”. Azt írták, Pauk Mariját nevezték ki a tanintézmény élére, akinek semmi kötődése a magyar közösségükhöz, az iskolához. Hozzátették: „Kitartunk!”

Mint ismeretes, a munkácsi iskola igazgatóját, Schink Istvánt január 17-én menesztették. Miután bíróság mondta ki, hogy jogtalan volt a menesztése, visszahelyezték posztjára, majd május 8-án, ismét érdemi indoklás nélkül, elbocsátották. Az ügyben jelenleg is tart a bírósági eljárás. Az iskola élére augusztus 15-én kinevezett Marija Pauk korábban az egyik munkácsi óvoda igazgatója volt. 

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöksége nyilatkozatban tiltakozik amiatt, hogy a munkácsi magyar iskola élére ukrán nemzetiségű, a magyar közösséghez nem kötődő igazgatót nevezett ki a Munkácsi Városi Tanács.

A KMKSZ elnöksége „sajnálatosnak tartja, hogy miközben folyik a bírósági eljárás a II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatójának indokolatlan felmentése ügyében, a Munkácsi Városi Tanács új igazgatót nevezett ki az iskola élére”.

A legnagyobb magyar érdekvédelmi szervezet elnöksége szerint „elfogadhatatlan az is, hogy az új, az intézményhez és a közösséghez semmilyen módon nem kötődő igazgató kinevezését ultimátumszerűen, a kollektívával, a szülőkkel és a társadalmi szervezetekkel való konzultáció nélkül hajtották végre”.

A kinevezés módja „megkérdőjelezi a városvezetés szándékait a középiskola magyar tannyelvű oktatásának megőrzésével kapcsolatban” – áll a KMKSZ elnökségének nyilatkozatában.

A Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola korábbi igazgatóját a munkácsi kistérség több, köztiszteletben álló magyar intézményvezetőjével együtt menesztették.

 

Kiemelt kép: https://hungarytoday.hu/

Saját online áruházat nyitott a Kárpátia Borház

A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

A számítógépről, laptopról, táblagépről és telefonról egyaránt könnyen elérhető karpatiaborhaz.hu webáruházat úgy építették fel, hogy a vásárló minél könnyebben tájékozódhasson az adott kínálatról.

Az áruházban borrégiók, borfajták szerint is lehet keresni, ugyanakkor exkluzív, díszdobozos válogatások segítik azokat, akik e különleges borokkal megajándékozni szeretnének valakit. 

Az érdeklődők minden egyes terméknél megtalálják annak részletes adatait, érdekes háttérinformációkat tudhatnak meg az adott bort előállító pincészetről, sőt, értékelhetik is a terméket.

Azoknak, akik még ennél is könnyebben szeretnének választani, egy gyorsan áttekinthető, „lapozható” borkatalógus is rendelkezésére áll, az itt kiválasztott bor nevét az oldal keresőjébe beírva juthatunk el egyenesen a kiválasztott termékig.

Akár regisztrált vásárlóként, akár vendégként érkezünk a pénztárhoz, a vásárlás menete egyszerű és biztonságos.

\"\"

A Kárpátia Borház

A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei - felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki - külhoni magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar történelmi borvidékek bemutatása mellett felvállalja, hogy nagykereskedésében, kiskereskedelmi hálózatában és webáruházában új piacokat teremt a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.

Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újraegyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen helyet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak pótolhatalan nemzetösszetartó ereje van. Az elmúlt évek során a magyar bornak ezt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház program és vállalkozás elindításához. Programunk része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi külhoni magyar borász legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel a Belső-Magyarországi egyedi borkínálatnak is, a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.

Vállalkozásunk fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett - a Kárpát-medence legfontosabb városaiban - Kárpátia Borház néven bortékákat hozzunk létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak különleges borkóstolóknak, kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésének.

 

Tavasszal nyit, de nyitásváró programsorozatát már elindította a Munkácsy Mihály Magyar Ház

A Munkácsy Mihály Magyar Ház Munkács központjában, egy a magyar állam által gyönyörűen felújított történelmi épületben működik majd, s a magyar kultúrát és a helyi magyarság rendezvényeit hivatott befogadni. A kulturális központ az 1912-ben épült egykori Osztrák–Magyar Bank eklektikus stílusú, valamikori csodás palotájában kap helyet. A hivatalos avatóünnepség előtt – melyre várhatóan idén tavasszal kerül sor – nyitásváró programokkal készülnek, melynek első rendezvénye a Kárpátok Művészetéért és Kultúrájáért Egyesület alkotóinak és barátainak bemutatkozó, képzőművészeti tárlata. A tárlat az épület kiállítótérré alakított tetőterében kapott helyet. Tarpai József, a magyar ház működtetése céljából létrehozott Zahid Finance Group igazgatója a tárlatnyitón azt mondta: a gyönyörűen felújított épület nemcsak a munkácsiak büszkesége lesz, hanem mindenkié, aki Kárpátalján él. 

A kulturális központ az 1912-ben épült egykori Osztrák–Magyar Bank eklektikus stílusú valamikori csodás palotáját ismét csodálatos palotává kell varázsolni a mai kor igényeihez igazodva – ez a célkitűzés állt a beruházó, az e célból megalakult vállalat vezetője, Tarpai József igazgató előtt. Mégiscsak több mint 100 év telt el az eredeti épület megszületésétől.
A szovjet érában az Állami Bank (Госбанк) működött itt, így a folyamatosság valamennyire érvényesült, jelenleg a már felújított földszinti bal oldali épületszárny helyiségeiben az OTP Bank munkácsi fiókja működik – merjük remélni – eredményesen.
Előállt a felújítás, átalakítás, az udvari régi építmények elbontása – az ehhez szükséges engedélyeknek még 2020 februárjában érvényt szereztek. A kivitelezési munkálatok elvégzésére a viski illetékességű Hánka Tibor vállalkozó kapott megbízást, aki szintén többnyire viski tagokból álló csapatot jelölt ki erre a nem mindennapi feladatra. A munkálatok kivitelezésére Botos Károly építésvezető vezetésével többféle szakmunka elvégzésére alkalmas szakmunkásgárda állt rendelkezésre.

2020. december 17-én került sor a Munkácsy Mihály Magyar Ház Nyitásváró programjának elindítására, melynek első rendezvénye a Kárpátok Művészetéért és Kultúrájáért Egyesület képzőművészeti kiállítása volt.

Tarpai József, a magyar ház működtetése céljából létrehozott Zahid Finance Group igazgatója a kiállításmegnyitón elmondta: „Egy nagy megnyitó ünnepséget akartunk, természetesen a történelmi épület felújítását finanszírozó magyar kormány képviselőinek jelenlétében. Gulyás Gergely miniszter úr el is fogadta a meghívást, de sajnos a karanténhelyzet miatt ez a tervünk meghiúsult…Azt gondolom, hogy ez a Hánka Tibor viski fővállalkozó és munkatársai által gyönyörűen felújított épület nemcsak a munkácsiak büszkesége lesz, hanem mindenkié, aki Kárpátalján él. Attól függetlenül, hogy ez egy magyar ház, nyilvánvalóan szívesen látunk itt mindenkit, magyarokat és ukránokat is” – hangsúlyozta Tarpai József.

Buhajla József ungvári magyar főkonzul köszöntő beszédében kiemelte, hogy Magyarország nemzeti kormánya ismételten megmutatta, hogy támogatni kívánja a vidékünkön élő magyar embereket. A főkonzul is ámulattal nyilatkozott az első bejáráskor még romos épület megújulásáról, megjegyezve: „Sajnálatos módon, a járványhelyzet miatt a magyar kormány képviselői, Gulyás miniszter úr sem vehet részt ezen a rendezvényen. Aki pedig a legtöbbet tette ennek az épületnek a megmentéséért és Kárpátaljáért, Grezsa István miniszteri biztos úr – mindannyiunk által ismert okok miatt – távol kellett maradjon rendezvényünkről. Biztos vagyok benne, hogy a járványt a jövőben közösen leküzdjük majd, és egyre több és szebb rendezvényt tudunk ide hozni, Munkácsra, ebbe a csodálatos magyar házba” – jelentette ki a főkonzul.

75 éve halt meg Munkács szülötte, Csortos Gyula

Hetvenöt éve, 1945. augusztus 1-jén halt meg Csortos Gyula, a két világháború közötti korszak egyik legkedveltebb magyar színésze, a Hyppolit, a lakáj című film főszereplője. 

1883. március 3-án (házassági anyakönyvi kivonata szerint március 8-án) született Munkácson. Továbbszolgáló őrmester apja rettegésben tartotta a családot, felesége és fia sohasem tudhatta, mikor jár el a keze, gyermekeit borotvafenő szíjjal és bikacsökkel, éheztetéssel \"nevelte\". Csortos később a \"Pótolok, kérem, pótolok!\" szavakkal magyarázta legendás falánkságát. Apja mérnöknek szánta, de ő az első adandó alkalommal elmenekült otthonról, tizenöt évesen jegyzőgyakornoknak állt Soltvadkerten. Művészi hajlamai már akkor megmutatkoztak, verseket írt, festett, szavalt, végül jelentkezett az Országos Színművészeti Főiskolára.

Diplomáját húszévesen kapta meg, ezután vándorszínész lett, majd Debrecenben és Szegeden játszott. Kivételes tehetsége már kisebb szerepekben is kitűnt, ezért direktora kéretlenül száz korona előleget és főszerepeket adott neki. 1907-ben a pesti Népszínházhoz szerződött, de az év őszén már a Beöthy László által igazgatott Magyar Színház tagja volt. A teátrum legzajosabb sikereit az ifjú színésznek köszönhette, aki mind magasabb gázsit követelt, de végül Beöthy megmakacsolta magát.

Egy csaknem botrányba fulladt előadás után a feldühödött Csortos szerződésszegéssel lett a Vígszínház tagja. Ennél a társulatnál lett igazán nagy színész, amit elsősorban Molnár Ferencnek köszönhetett, aki kiváló szerepeket írt neki (A testőr, A farkas). Két év múlva megint a Magyar Színházhoz szerződött, majd 1914-ben újra a Vígszínházhoz, amely 1919-ben újította fel Molnár Ferenc Liliom című színművét. Csortos a nevével összeforrott címszerepet, a ligeti vagányt háromszáznál többször játszotta Fedák Sári és Varsányi Irén oldalán, színész és szerep igazi találkozása volt ez. 1920-ban a Ványa bácsi magyarországi ősbemutatóján Asztrov doktort formálta meg.

1922-ben a Renaissance Színházhoz szerződött, a következő évtizedekben a főváros szinte valamennyi színházában játszott, a húszas évek elején a Budapesti Színészek Szövetségének elnökeként is tevékenykedett, 1937-ben lett a Nemzeti Színház örökös tagja. Pontosan tisztában volt értékével, egyre magasabb gázsikat követelt, és a direktorok kénytelen-kelletlen mindig kötélnek álltak. A filmvásznon is emlékezetes alakításokat nyújtott, az 1910-es években némafilmekben játszotta első szerepeit. Egyik első filmszerepe Kolozsvárott A dolovai nábob leánya című produkcióhoz fűződött. Legnagyobb sikerét a Székely István rendezte Hyppolit, a lakájban, a második és mindmáig egyik legnépszerűbb magyar hangosfilmben aratta. Az 1931-ben készült komédia talán még alkotói számára is váratlanul vonult be a filmtörténetbe, még az új évezredben is időről időre műsorukra tűzik a televíziós csatornák.

Cukorbetegsége, amelyhez idővel szívritmuszavar is társult, az 1930-as évek elején jelentkezett. Egyre gyakrabban szorult szanatóriumi kezelésre, egészségi állapotát csak súlyosbította önpusztító életmódja. A közönség mindebből semmit sem vett észre, mert Csortos a színpadon, a filmekben egyáltalán nem látszott betegnek. Utolsó filmjét, az 1944 őszén forgatott Egy pofon, egy csók című vígjátékot már csak halála után mutatták be.

A második világháború végén Budapest ostromát ismerősei pincéjében vészelte át. A harcok elcsitulta után, bár már nagyon beteg volt, belevetette magát a munkába. Fellépett a Nemzeti Színházban Csehov A medve című egyfelvonásosában, mint kiderült, ez volt a hattyúdala. A lábán lévő seb nem akart gyógyulni, júliusban kórházba került. A Ráday Imre által külföldről kért penicillininjekció későn érkezett, Csortos Gyula 1945. augusztus 1-jén a Fasor-szanatórium betegágyán halt meg. Sírjánál Heltai Jenő mondott búcsúztatót.

 Bár a kövérkés színész népszerűsége a nők között Jávor Páléval vetekedett, mindvégig magányos maradt. Kétszer nősült, első házasságából született egyetlen lányát 1943-ban vesztette el. Barátai nem voltak, csak rajongói, mert mindig mindenkinek a szemébe mondta, amit gondolt. Hiába volt a kor vezető színésze, nézőként szinte soha nem tette be lábát a színházba. Kollégái gőgösnek tartották, ellenszenvet váltott ki belőlük állandó sértődöttsége, nyugtalansága, színpadi tréfái néha kifejezetten durvára, sértőre sikerültek. A pénzzel nem tudott bánni, óriási összegeket keresett, de fényűző életmódja miatt az utolsó fillérig el is verte. Előkelő helyeken vacsorázott, hatalmas borravalókat osztogatott, kifogástalan eleganciával öltözködött, gyönyörű öltönyöket szabatott magának, mindenhová fiákeren járt, s rajongott az állatokért.

Különc egyénisége nem ismerte a műfaji korlátokat. Jellegzetes hanghordozása, drámai ereje, érdes humora minden szerepét élettel telítette. Hevesi Sándor, a Nemzeti legendás igazgatója egyszer azt mondta róla: \"Csortosnak se alakja, se hangja, se beszédművészete nem olyan, mint a nagy színészeknek - és mégis.\" Budapest I. kerületében, Attila úti egykori lakóháza falán emléktáblát helyeztek el, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben található sírján egészalakos szobra, Mikus Sándor alkotása látható.

Forrás: MTVA Sajtóadatbank

Fotó: Múlt-kor

Magyar Tájak: Munkács a Szépművészeti Múzeum virtuális kiállításán

Negyven ikonikus és kevésbé ismert magyar tájképet mutat be Magyar Tájak címmel a Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria a Nemzeti Összetartozás Napjára készült virtuális kiállításán. A tárlaton a Kárpát-medence legszebb vidékei, városai, várai láthatóak a legnagyobb magyar mesterek szemével, Fiumétől Vaskapuig, Dévény várától Munkácsig, Selmecbányától Vajdahunyadig, Balatontól Budapestig. Az intézmények honlapjáról elérhető tárlaton többek között Aba-Novák Vilmos, Csontváry Kosztka Tivadar, Derkovits Gyula, Márffy Ödön, Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál és Rippl-Rónai József alkotásai segítenek felfedezni a történelmi magyar tájakat.

A Munkács vidékéről (Itató) című kép Mednyánszky László alkotása. Az 1891-ben készült festményről és alkotójáról is olvashatunk a múzeum honlapján, illetve a képet kinagyítva is megcsodálhatjuk. 

A negyven alkotást bemutató kiállítás segít megélni és megérteni az egykori és mai magyar tájak, magyar várak, magyar életképek sokrétű szépségét és történeteik üzenetét.

A Szépművészeti Múzeum kényszerű bezárása óta folyamatosan bővíti és teszi közzé digitális tartalmait a honlapján és a közösségi média-csatornákon, hogy minél szélesebb körben elérhetővé és ismertté váljon az ott őrzött páratlan gyűjtemény. Kiállítási kalauzokat, játékokat, útvonaltippeket, múzeumpedagógiai segédanyagokat ajánl az intézmény (Szépművészeti: Művészet otthonról, Magyar Nemzeti Galéria: Művészet otthonról), amelyeket a két intézmény közösségi média oldalain minden héten több mint 150 ezer egyedi felhasználó tekint meg.

A virtuális kiállítás INNEN INDULVA járható be.