Munkács - A festői város

Anonymus, III. Béla király jegyzője a Gesta Hungarorumban megemlíti, hogy a hét vezér és csapataik, átkelve a Vereckei-hágón és az alatta fekvő hegyvidéken, nagyon elfáradtak és elhatározták, hogy megpihennek ezen a helyen. Mivel a vidéket nagy nehézségek (sok munka) árán érték el, a települést Munkácsnak nevezték el. 1138-ban Muncas néven említik a források. Szent László király itt verte el a kunokat, majd a tatárjárást követően IV. Béla hospeseket, Nagy Lajos pedig románokat telepít ide. 1378-ban kiváltságokat és városi rangot, 1427-ben vásártartási jogot kap. 1445-ben Hunyadi János birtokába kerül, amikor szabad várossá lesz. Kiváltságait a Dózsa György-féle paransztháborúban való részvételéért elveszti. A Rákócziak uralma alatt lesz naggyá a neve. A munkácsi vár hősies védelme egész Európát csodába ejtette, Mehmed IV. török szultán oklevéllel tüntette ki Zrínyi Ilonát. A város fontos szerepet játszott II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában is. Innen irányította azt II. Rákóczi Ferenc, valamint számos külföldi küldöttséget fogadott nagy pompával. Az 1848-49-es szabdságharc során győztes csata színhely lett a Munkács határában fekvő Podhering(Őrhegyalja), melyre egy 1901-ben felállított obeliszk emlékeztet. A trianoni békeszerződésig, majd 1938 novemberétől 1944-ig ismét Bereg vármegye munkácsi járásának székehyle volt. Ma Kárpátalja második legnagyobb és egyik legimpozánsabb városa, mely történelmi látványosságaival rengeteg turistát vonz.