Nevezetességek, látnivalók

A vulkanikus kúpra épült vár messzi vidékről magára vonja az ember figyelmét. A tatárjárás után épült, és a magyar történelemben a Rákócziak óta játszik fontos szerepet. I. Rákóczi György 1633-ban szerezte meg. A leghíresebb birtokosa a legendás Zrínyi Ilona volt. Zrínyi Ilona mint I. Rákóczi Ferenc özvegye a hatalmas Rákóczi-vagyont vitte Thököly Imrével kötött házasságába. Thököly észak-magyarországi fejedelemségének egyik központja lett a vár. A fejedelemség összeomlása után még csaknem két évig védte Zrínyi Ilona a várat a császáraikkal szemben, de aztán a készletek felélése után kénytelen volt feladni A szatmári béke után a Rákócziaktól elkobzott várat és uradalmat csaknem kétszáz évre a Schönbornok kapták meg. A Schönbornok sok németet is telepítettek Munkács környékére, és gazdasági téren elég szép eredményeket értek el. A vár hadászati szerepének csökkenése után börtön lett, leghíresebb rabja Kazinczy Ferenc volt. 1919-1944 közt kaszárnya, 1945 után sokáig mezőgazdasági szakiskola kapott benne helyet. Ma a vár múzeum. Az erődítményt és nagy részét mostanra szépen helyreállították. Itt kapott helyet a néprajzi és természettudományi kiállítás, valamint a képzőművészeti galéria. A várban nemrég Petőfi- és Rákóczi-szobát is berendeztek.

A  Munkács  központjában álló ékes Tours-i Szent Márton Székesegyház Kárpátalja legrégibb és legszebb templomai közé tartozik. A régi templom Erzsébet királyné alatt a XIV. század első harmadában épülhetett. Az évszázadok során többször leégett és újjáépítették. A Székesegyház főhajóját, késő gótikus északi mellékhajóját és tornyát 1904-ben bontották le, csak a szentélyt hagyták meg eredeti állapotában. Az új templom eklektikus stílusban épült, építését az első világháború előtt Czigler Győző műépítész tervei alapján fejezték be. A templom 2002. március 27-én lett az újonnan alapított Munkácsi Egyházmegye székesegyháza, mely Munkács központjának ékessége.

1904-ben épült szecessziós stílusban. Kétemeletes épület, középrizalit kivételével. A főhomlokzat tengelyében a középrizalit előtt négyzetes torony áll. Sokáig Híradástechnikai Kutatóintézet volt itt, ma a városi tanács reprezentációs épülete.

A Sétáló utcában állt az a ház, ahol 1844. február 20-án megszületett Munkácsy Mihály. Munkácsy – eredeti nevén Lieb – az egykori sóházban született, mivel a bajor származású apja sótiszt volt. Munkácsy csak a gyermekkorát töltötte a városban. Ma egy emléktábla jelöli azt a helyet, ahol a szülőháza eredetileg állt. Munkácsy Mihály mellszobrát az utca másik végén születésének 150. évfordulóján, 1994-ben állították fel.

A Latorca völgyében látható a podheringi csata emlékműve. A 1848-49-es szabadságharc egyik legjelentősebb kárpátaljai ütközete zajlott itt a Latorca-híd birtoklásáért a helybéli nemzetőrök és magyar honvédek valamint a Galícia felől támadó osztrákok között. Ennek a csatának az emlékére emelték a város szélén álló obeliszket 1901-ben. A szovjet időszakban ledöntött emlékművet a rendszerváltás után felállították.